PULI
A kutyabartok tborban vilgszerte taln a puli a legismertebb magyar kutyafajta.
si vltozata psztorkod eldeinkkel kerlt a Krpt-medence terletre. Eredett szmos kutat vizsglta. seink kzpkori vndorlsai sorn, mieltt elfoglaltk az j haza terlett, kzel szz vet tltttek a Don s Dnyeper kztti Levdia, majd attl kiss dlebbre, Etelkz terletn. A lbon hajtott llatok mellett magukkal vitt zsiai kutyk ezeken a terleteken minden bizonnyal keveredtek a helyi tpusokkal. Az gy kialakult vltozatok a termszetes szelekci fajtaforml hatsa nyomn megtartottk karakterket. A puli vezredes fennmaradsa a szorgalmat, tallkonysgot, a veleszletett intelligencit kvetel knyrtelen pusztai letmdnak ksznhet. A tikkaszt forrsg, a zord hideg, a kmletlen kemny terelmunka edzett, ellenllv, ignytelenn s rendkvl tanulkonny nemestette a fajtt.
Kzpmret, szilrd szervezet, ngyzetes testarny, finom, de nem tl knny csontozat. Szikr testnek minden rsze jl izmolt. Az egyes testrszek alakulsa nehezen tlhet meg, mert testt erteljes, szalagokat vagy zsinrokat kpez szrknts fedi. Brlat sorn ezrt clszer vgigtapintani. A fej szrzete oly mrtkben ds, hogy a fejet kereknek mutatja, s a szemeket rnykolja. A kereszttjkra kunkorod, ds szrzet farok htrafel enyhn emelked testforma ltszatt kelti.
PUMI
Terel psztorterrier. Kivlan alkalmas a nagyobb llatok terelsre is. J szimat. Dvad s rgcsl irtsra igen bevlt. Hzrzsre - jelz kutyaknt - kivlan alkalmas. A luxustartst is jl brja. Nagy mozgsigny, kitn ksr s sport kutya.
Kzepesnl kisebb mret, nagyon lnk vrmrsklet, bohks megjelens, terrier jelleg psztorkutya. A terrier jelleget leghatrozottabban feje mutatja: arcorri rsze megnylt, fle felll, melynek fels egyharmada elre bicsaklik. Trzse s a vgtagok oldalrl ngyzetes formt mutatnak. Nyaktartsa a kzepesnl magasabb, llandan figyel jelleg. Szrzete kzphossz, gndr vagy hullmos, tincsekbe rendezd. Tbb sznben elfordul, de mindig egyntet kell hogy legyen.
MUDI
Terelkutya. Btor viselkedse miatt a psztorok krben a nagyobb test, vagy nehezen kezelhet llatok terelsre is igen kedvelt. Vaddiszn hajtvadszatra is hasznljk. Kitn rz-vd, sport-, s ksrkutya. Hzrz, s jelzkutya. Kedvelt hzi eb. Viszonylag rvid szrzete s kitn alkalmazkodkpessge miatt laksban is nehzsg nlkl tarthat. Kzpnagy test juhszkutya fajta . Feje megnylt, elkeskenyed. Fle felll. A trzs fels vonala htrafel enyhn lejt. Szrzete a vgtagok ells rszn rvid, sima, mshol hosszabb, s erteljesen hullmos, gndrdsbe hajl. Igen sokszn fajta.
KOMONDOR
Nagytestû fajta. Megnyerõ klsõ formja, mltsgteljes viselkedse a szemllõben tiszteletet, csodlatot, esetleg flelmet breszt. Nem kefveskedõ fajta. Erõteljes szervezetû. A nemezesedsre hajlamos, gubancos, egsz testben hatalmas, hossz szõrzete az erõteljes szervezetet robosztuss teszi. Trzse s a vgtagok oldalrl ngyzetet alkotnak, vagy csak kiss fekvõ tglalapformt mutatnak. A fej a trzs skja fl emelkedõ, ds szõrû. A farok lelg, s a vge a vzszinteshez hajlik. A szõr szne fehr.
zsiai eredetû, õsi magyar psztorkutyafajta. A jszg, a vagyontrgyak, a hz õrzsben, vdsben rendthetetlen btorsgot mutat. Hang nlkl, vakmerõen tmad. Vdett terlett sajtjnak tekinti s idegen lõlnyt nem enged r. Bizalmatlan.
Bottal mrt magassga kanoknl legalbb 70 cm, szukknl legalbb 65 cm.
Az egyes testrszek viszonylagos mrete a bottal mrt marmagassg szzalkban (a standard szerint gyakorta legalbb): trzshosszsg 104 (100-108), mellkasmlysg 45 (50-56), dongssg 28 (30), vmret 116 (120), fejhossz 41. Az orrhossz a fej hossznak 42%-a, a flhossz a fej hossznak 60%-a.
Testsly kanoknl 50-60 kg, szukknl 40-50 kg.
Mozgsa
Mozgsa knnyed, knyelmes, kimrt. Lpse nyjtott, trtlelõ. Nappal szeret elfekdni, de gy, hogy a terlett õrzhesse. jjel rendletlenl mozog
KUVASZ
Kilenc magyar kutyafajtnk kzl a kuvaszt s komondort nomd psztorkod seink hzillataik vdelmre alaktottk ki. E kt nagytest, fehr rz-vd psztorkutya a ragadozk s rablk ell vdte a nyjat, kondt, hiszen e feladat elltsra a psztor nem volt elg ber, sem elg gyors s ers.
Ers, hullmos szr, nagytest fajta. Tetszets klseje nemessget s ert sugroz. Testtjai arnyosak, nem megnyltak, de nem is zmkek. Csontozata ers, de nem durva. Izomzata szikr, izletei szrazak. Oldalrl a trzs s a vgtagok a ngyzethez kzel es tglalapot formlnak. Jl izmolt; szilrd szervezet, lnk vrmrsklet, knnyed mozgs. Klleme fradhatatlan munkabrsrl tanskodik.
MAGYAR VIZSLA
Sima szr magyar vizsla
Kzpnagy, elegns megjelensû, srga, rvid szõrû mindenes vadszkutya. Inkbb knnyed felptsû, szraz, szikr, a szpsg s erõ harmnijt tkrzi. Mindenes vadszkutya, teht egyarnt jl kell vadsznia mezõn, erdõben s vzben. Jellemzõ tulajdonsga a kivll orr, a szilrd s figuratv vadmegllts, a kivl elhozsi hajlam, a csapatkvetsi kszsg s a vzszeretet. Karakterre lnk, bartsgos, kiegyenslyozott, knnyen tanthat. Alapvetõ tulajdonsga a kiemelkedõ kapcsolattartsi kszsg. A durva bnsmdot nehezen viseli el. Alapvetõen nem lehet agresszv, s sohasem lehet flnk. Br eredendõen vadszkutya, kifejezetten nagy mozgsignnyel, termszete rvn laksban, kedvtelsbõl is knnyen tarthat. Munkban. keress kzben jellegzetes jrsmdja az egyenletes, kitart vgta. getsnl a mozgsa legyen trlelõ, knnyed, elegns s egyenletes, csal a minl nagyobb lpshosszat eredmnyezõ akcival.
Drtszr magyar vizsla
Kzpnagy testû vadszkutya. Megjelne tkrzi mindenes vizsla voltt, a kitartst, munkabrst, ignytelensget. Szikr csontozat, szraz izomzat. lnksget, rtelmessget mutat. Fajtajellege azonos a rvid szõrû vizslval. A rvid szõrû magyar vizslban fellpõ spontn mutci kppen, valamint a rvid szõrû magyar vizslnak a drtszõrû nmet vizslval val keresztezse ltal a XX. szzad harmincas veit kvetõen llt elõ. Nyugodt vrmrsekletû, j vadsztulajdonsgokkal rendelkezõ, ragaszkod, knnyen tanthat, nrzetes, a durva bnsmdot nem tûrõ fajta. Vezetõjvel kapcsolatot tart, szenvedlyesen keresõ, kitart, j orr, szilrdan ll. Elhozsi kszsge, nyomtartsa kitûnõ. Vzben is kedvvel dologzik. Sokoldal, a terep nehzsgeit, az idõjrs szlsõsgeit jl tûrõ vadszkutya.
lnk, harmonikus, ritmusos. Fesztelen termszetessge kiegyenslyozottsgra, j testfelptsre utal.
MAGYAR AGR
Õsi vadszkutya fajta, amelyet a 19. szzad ta gyakran javtottak angol agrral. Emiatt a fajta jellegzetes vonsai kiss elmosdtak, nem knnyû a greyhoundtl megklnbztetni. Jellemzõ tulajdonsgai: fradhtatlan, kitart, gyors, edzett, ellenll. Versenyplyn is kivlan versenyez. Nem igny, hogy brmely tvon gyorsabb legyen, mint az angol agr. Kiss tartzkod termszetû, rtelmes, hûsges. ber, szemly - s hzõrzõsztne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszv, haraps legyen. Erõteljes, erõt sugrz, erõs csontozat, jl izmolt. Se tl filigrn, se tl nehzkes ne legyen. Trzshosszsga kiss nagyobb, mint a marmagassga. Minden, a greyhounddal val hasonlsg kerlendõ.
Trt lelõ, rugalmas gets, vonalon jrva. Igazi jrsmdja azonban a vgta.
ERDLYI KOP
Az erdlyi kop az egyik legelegnsabb kutyafajta. A hosszlb vltozat fekete cservrs jegyekkel s fehr jelzsekkel, marmagassga 55-65 cm, a rvidlb vltozat zsemlesrga fehr jegyekkel, marmagassga 45-50 cm. Rvid szre klnsebb gondozst nem ignyel. Hasznlatbl addan teste atltikus felpts, szikr, izmos, mozgsa kiegyenslyozott, elegns. Egsz megjelense nemessget, harmnit tkrz.
Az erdlyi krnyezeti viszonyok a kopt szvs, btor kutyv tettk. Ignytelen s alkalmazkod, a terelkutykkal ellenttben nem bbeszd, feleslegesen sohasem ugat. Jtkos s gyermekszeret termszete idelis csaldi kedvencc teszi anlkl, hogy szksge lenne knyeztetsre. Idegenekkel szemben tartzkod, bizalmatlan, de gazdjhoz nagyon ragaszkodik. Nyugodt termszete, tanulkonysga miatt laksban s kertes hzban egyarnt tarthat. Btorsga, hsge alapjn j hzrz vlik belle. De sohasem szabad elfelejteni, hogy az erdlyi kop elssorban vadszkutya, aki si sztneinek csak nehezen tud ellenllni. Prz nlkl stltatni csak a legnagyobb krltekintssel szabad, hiszen elg egy felugr nyl, s kutynk hanyatt-homlok rohan utna. Ezrt nagyon fontos az erdlyi kop megfelel kpzse, a rengeteg sta, jtk, amellyel mozgsignyt a gondos gazda kielgti.
|